Gyermekbarát emlékek

Bárdos Sándorné visszaemlékezése

Bárdos Sándorné (Edelmann Julianna) 1921-ben született, és kilenc éves kora kötül került a gyermekbarátok közé. Ez egész életére meghatűározó élmény maradt. Az alábbi 2017 februárjában, 95 éves korában, kevéssel halála előtt készült.

Hogyan került a gyermekbarátok közé?

Az Almássy téren a női szabók szakszervezeti helyiségében volt egy előadás, amelyen Stern Szerén (1) mondta, hogy lehet jelentkezni a Gyermekbarát csoportba, és akkor visznek bennünket kirándulni, meg kapunk enni... Tetszett, amit mondott, meg nagyon kedves is volt, jelentkeztünk.

Honnan tudtak erről az összejövetelrő?

A Bezerédi utcai iskolába jártam. Ott volt egy tanító, aki szólt nekünk, hogy aki akar, menjen el ide, de erről nem volt szabad beszélni, mert a tanító kommunista érzelmű volt, és bajba kerülhetett. Ez 1930-31 körül lehetett.

Egyedül jelentkezett?

Laci öcsémmel. Azokhoz, akik jelentkeztek, kiment egy gyermekbarát, és környezettanulmányt készített. Utána döntötték el, hogy befogadnak-e.

És aztán mi történt?

A nyári szünetben a Hűvösvölgyi Nagyrétre jártunk. Persze, nem volt pénzünk villamosjegyre, de a gyermekbarátok megszervezték, hogy naponta jött egy külön villamos, amire a Nemzetinél (a Blaha Lujza téren) szálltunk fel, és ez átszállás nélkül vitt ki bennünket a Hűvösvölgybe. A villamos tele volt gyerekekkel. Később egy faházat is építettek, ahová be tudtunk menni, ha esett az eső. Ebben a faházban már betegszoba is volt.

Ott mit csináltak?

Labdáztunk, játszottunk, tornáztunk, a fiúk fociztak. Egy házaspár felügyelt ránk és foglalkozott velünk, az asszony tornatanár volt. De a többi gyermekfelügyelő és pedagógus is mind nagyon aranyos volt.

Naponta háromszor kaptunk enni, ez akkor nagyon nagy szó volt, hiszen mindig éhesek voltunk. Ebédet helyben főztek, uzsonnára általában lekváros kenyeret kaptunk.

És mi volt a reggeli?

Eleinte kenyeret kaptunk. Egyszer meglátogatott bennünket az OMTK igazgatója (2). Neki nagyon tetszett, amit látott, és attól kezdve minden reggel kaptunk tejet és egy kiflit.

Hogyan készült az ebéd?

Bográcsban főztek, az alapanyagokat két-három naponta egy autó hozta. Egy néni főzött, a fiúk tüzet raktak, mi segítettünk az előkészítésben, Ebéd után mindig mások mosogattak. Mielőtt haza indultunk, szemetet mindig eltakarítottuk magunk után. Egyszer paprikás krumpli volt az ebéd, amiben nagyon finom virsli volt, máskor káposztás tészta, grenadírmars, kelkáposzta főzelék, mákostészta.

Voltak sportversenyek is, egyszer egy futóversenyen első lettem, akkor könyvet kaptam ajándékba. Ez még most is megvan.

Milyen gyakran jártak ide?

Nyári szünetben naponta. Tanítási időben néha kirándultunk, például a Svábhegyre vagy az Ördögárokba, de általában a Magdolna utcában jöttünk össze, a Vasas Székházban. Akinek volt, hozta a játékát, és azzal játszottunk, de gyakran tanultunk verseket, dalokat, és különböző előadásokra készültünk.

Milyen előadásokra?

Itt, a Magdolna utcában Szalmás Piroska foglalkozott velünk, és többen részt vettünk a Szalmás Kórus szereplésein. Szalmás Piroska nagyon kedves, de nagyon szigorú volt, megkövetelte a fegyelmet és a pontosságot. Többször felléptünk a Zeneakadémián, ahol én többnyire szavaltam. Mécs László és Várnai Zseni verseire emlékszem. Egy alkalommal krepp papírból készítettek nekem angyalka ruhát, abban szavaltam, és akkora sikerem volt, hogy Horthy feleségétől kaptam egy szép új kabátot, egy sapkát meg egy cipőt. (Abból ugyanis, amiben szavaltam, kilógott az ujjam.) Egy másik alkalommal, miután elmondtam a verset, ki kellett bontani egy vörös zászlót. Otthon Lili nővérem férje, Tibor azt mondta, hogy ha még egyszer szerepelek ezen az előadáson, el fognak vinni a rendőrök. Utána ebben az előadásban már nem szerepeltem.

A Magdolna utcában is voltak előadások. A munkások nagyon rendesek voltak, gyűjtöttek nekünk, édességet is kaptunk, az egyik előadás után pedig egy nagy csomagot.

Én úgy hallottam, hogy a gyermekbarátok a szülőknek is tartottak előadásokat. A szülei jártak ezekre?

Édesapám akkor már nem élt, édesanyám pedig folyton varrt. Első alkalommal még eljött velünk, megnézni, hová is megyünk, de többször nem.

(1) Stern Szerén: tanítónő, 1925-től szociáldemokrata színekben fővárosi képviselő, a szociálpolitikai és közjótékonysági, valamint közoktatásügyi bizottság tagja, 1945 után a társadalompolitikai ügyosztály vezetője, Budapest első női tanácsnoka. A harmincas években a Gyermekbarát Egyesület titkára.

(2) OMTK: Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ, a vezérigazgató ekkor Düsing Miksa volt